PEDAGÓGUSOK
iskolai/óvodai tanóra
- Bikali Péterné tanító, tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Czoborné Kilián Ildikó oligofrénpedagógia-szomatopedagógia, testnevelés
- Csutiné Papp Orsolya tanító, oligofrénpedagógia
- Imre Géza Zoltánné szociálpedagógia, tanulásban ak. pedagógiája
- Kiss Krisztina óvodaped., oligofrénpedagógia-pszichopedagógia
- Kovács Tibor oligofrénpedagógia-pszichopedagógia, informatika
- Léhner Zoltánné szociálpedagógia
- Mátics Mónika tanító, tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Nagy Rita földrajz, tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Szalai Csilla szociálpedagógia
- Sövényiné Gáncs Edit szociálpedagógia
- Szalai Dezső oligofrénpedagógia-pszichopedagógia
- Szautner Mihály oligofrénpedagógia-pszichopedagógia
- Szücs Zoltán oligofrénpedagógia-pszichopedagógia
- Trungelné Major Helga tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Mógorné Németh Viktória szakoktató
- Fábián Lívia fejlesztő pedagógus, szakoktató
- Cziéberné Lachegyi Olga szociálpedagógia
- Nagy Judit tanulásban akadályozottak pedagógiája, szomatopedagógia
- Meizner Tibor szakoktató, tanár
- Vándor Julietta tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Erki Alexandra szociálped., fejlesztő ped., logopédia, okleveles gyógypedagógus
- Horváth Henriette tanító, tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Szabadi Viktória tan.ak.pedagógia-pszichopedagógia, tiflopedagógia
- Solymos Gabriella tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Varga Zsolt tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Németh Barbara Fruzsina tan. akadályozottak pedagógiája
- Nagyné Magyar Krisztina óvodapedagógus
Utazós és iskolai feladatok
- Borsné Gajdacsik Krisztina oligofrénpedagógia, népművelő, magyar
- Deli Ádámné szociálpedagógia, logopédia, tan.ak.ped.
- Forsthoffer Judit zeneterapeuta, ének szakos tanár
- Fribékné Hochhaus Mária tanító, tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Jósár Istvánné oligofrénpedagógia-logopédia
- Ludvig Orsolya tanító, oligofrénpedagógia
- Pázlerné Farkas Fanni tanulásban akadályozottak pedagógiája
- Soós Nikoletta tanulásban akadályozottak pedagógiája, szurdopedagógia
- Szűcs Istvánné konduktor
- Tóth Andrea tanító, pszichopedagógia, pszichológia alap
- Vida Tímea tanító, beszédfejlesztő pedagógus
- Vidáné Kovács Márta oligofrénpedagógia-szurdopedagógia
- Várnainé Pordán Szilvia tan. akadályozottak pedagógiája, autizmus
- Piller-Támton Zsuzsanna szociálped., logopédia
- Majorné Varga Adrienn tan. akadályozottak pedagógiája, magyar ny. és i. szakos tanár
- Szabó Eszter tan. akadályozottak pedagógiája
- Nágelné Polgárdy Zsófia konduktor
- Németh-Varga Adrienn tan. akadályozottak pedagógiája
- Fribék Mária (megbízási szerződéssel) szurdop., logop., oligofrénped.
- Szücs Zoltánné (megbízási szerződéssel) oligofrénpedagógia-logopédia
- Boros Beatrix tan. akadályozottak pedagógiája
- Poráczky Dóra tan. akadályozottak pedagógiája
- Juhász Lajos (megb. szerz.) szakoktató
- Büky Gyöngyi (megb. szerz.) szakoktató
- Kovács Beáta óvodapedagógus, tan.ak.ped. hallgató
NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK
- Kruppa Tünde
- Kuti Eszter
- Törökné Papp Edit
- Takács Zoltánné
- Klincsák Éva
- Ihász Ernőné
- Kis Tünde Anita
- Oláhné Szűr Hajnalka
- Kis Tünde dajka
- Hegedűs Bernadett
- Csekéné Fusz Réka
- Rózsa Zsuzsanna
- Károlyiné Polhammer Katalin (részmunkaidős)
- Szakálné Berkes Erika (részmunkaidős)
- Vesztergom Mónika
- Bolla Marianna
- Baloghné Czubelák Rita
- Monek Zoltánné
- Nardai Katalin utazó Weöres
- Molnár-Borsos Alinka
- Tóth-Bakos Marianna
Vajda Márta 1898.január 25-én, Mosonban született egy hét gyermekes értelmiségi családba. A gyermekek sorában Ő volt a harmadik. Édesapja Vajda István állami tanító, édesanyja Kopp Terézia. A hét gyermeket csupán a tanítói fizetésből nevelték.
Elemi iskoláit Mosonban végezte (4 év). 1912-ben a győri állami tanítónőképző intézet bentlakó növendékeként tanult. 1916-ban megszerezte az állami népiskolai oklevelet.
1916-17-es évben díjnoki minőségben teljesített szolgálatot a magyaróvári tanfelügyelői hivatalban.
3 évi főiskolai tanulmányok után, 1920-ban a kőszegi római katolikus nép- és polgári iskolában megszerezte a tanári és tornatanári oklevelet.
Pedagógusi pályáját 1920 szeptemberében kezdte meg Hódmezővásárhelyen a római katolikus polgári leányiskolában. Itt 2 évig tanított, majd 5 évre Mezőkövesdre, a polgári magániskolába került. Ezután Tapolcán dolgozott hét évig, majd Celldömölkön az állami polgári fiúiskola tanáraként két évig.
Pápára 1934 novemberében helyezték. Itt igazgatóként kezdte pedagógusi tevékenységét az állami polgári leányiskolában.
1948 januárjáig itt nevelt, oktatott, irányította az intézmény működését.
1947. október 20-án négy osztállyal elindította a pápai gyógypedagógiai iskolát. Ez a „gyógyító iskola”, - ahogy akkor nevezték - volt a mai iskolánk jogelődje. Két első, egy második és egy összevont harmadik – negyedik osztály kezdte meg a tanévet.
Vajda Márta 1947. november 30-án egy előadásában a gyógypedagógia jelentőségéről beszélt. A megalakult négy osztály szükségességéről ezt mondta: „… a gyógyító iskolában az egyéni foglalkozásra is több lehetőség adódik, melynek eredményeképpen leküzdhető a fogyatékosságból származó kisebbségi tudat és teljes értékű emberré nevelkedhetnek a tanulók…”
E néhány sor árulkodik Vajda Márta hitvallásáról. A gyengébbeket segíteni, felzárkóztatni. A teljes értékű emberré nevelés vezérelte pedagógusként. A városba érkező amerikai segélyekből az újonnan alakult négy osztálynak adományt kért. A rászoruló diákoknak cipőt, ruhát osztott, minden alkalmat megragadott a gyermekek életkörülményeinek javítása érdekében.
Vajda Márta szinte minden városi rendezvényem hangsúlyozta a gyógypedagógia jelentőségét. Ennek a városon kívül is híre ment, több jegyző írt az igazgatónőnek levelet, kérve egy-egy gyermek felvételét az „gyógyító iskolába”.
Országos szinten is igény merült fel a gyógypedagógiai iskolák megszervezésére, felállítására. 1948-ban a „gyógyító iskolák” élére megfelelő végzettségű pedagógusokat kerestek, így Vajda Márta 1948- januárjától kinevezést kapott a pápai Állami Tanítóképzőbe. Itt tanított 1948-53-ig.
A gyógypedagógiai iskola vezetését testvére folytatta.
Vajda Márta 1953-tól 1984-ben bekövetkezett haláláig Pápán és Balatonalmádiban élt.
Pápán nyugszik a Kálvária temetőben.
A pedagógiai program 1. sz. melléklete
A pedagógiai program 2. sz. melléklete
A pedagógiai program 3. sz. melléklete
A pedagógiai program 4. sz. melléklete
A pedagógiai program 5. sz. melléklete
A pedagógiai program 6. sz. melléklete
A pedagógiai program 7. sz. melléklete
A pedagógiai program 8. sz. melléklete
Szervezeti és Működési Szabályzat
Aktuális dokumentumok
A Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnmegelőzési Osztály prevenciós anyagai
Iskolai erőszak füzet végső.doc
Városunk címere
Nemzeti zászlónk
Nemzeti címerünk
