Vajda Márta 1898.január 25-én, Mosonban született egy hét gyermekes értelmiségi családba. A gyermekek sorában Ő volt a harmadik. Édesapja Vajda István állami tanító, édesanyja Kopp Terézia. A hét gyermeket csupán a tanítói fizetésből nevelték.

Elemi iskoláit Mosonban végezte (4 év). 1912-ben a győri állami tanítónőképző intézet bentlakó növendékeként tanult. 1916-ban megszerezte az állami népiskolai oklevelet.

1916-17-es évben díjnoki minőségben teljesített szolgálatot a magyaróvári tanfelügyelői hivatalban.

3 évi főiskolai tanulmányok után, 1920-ban a kőszegi római katolikus nép- és polgári iskolában megszerezte a tanári és tornatanári oklevelet.

Pedagógusi pályáját 1920 szeptemberében kezdte meg Hódmezővásárhelyen a római katolikus polgári leányiskolában. Itt 2 évig tanított, majd 5 évre Mezőkövesdre, a polgári magániskolába került. Ezután Tapolcán dolgozott hét évig, majd Celldömölkön az állami polgári fiúiskola tanáraként két évig.

Pápára 1934 novemberében helyezték. Itt igazgatóként kezdte pedagógusi tevékenységét az állami polgári leányiskolában.

1948 januárjáig itt nevelt, oktatott, irányította az intézmény működését.

1947. október 20-án négy osztállyal elindította a pápai gyógypedagógiai iskolát. Ez a „gyógyító iskola”, - ahogy akkor nevezték - volt a mai iskolánk jogelődje. Két első, egy második és egy összevont harmadik – negyedik osztály kezdte meg a tanévet.

Vajda Márta 1947. november 30-án egy előadásában a gyógypedagógia jelentőségéről beszélt. A megalakult négy osztály szükségességéről ezt mondta: „… a gyógyító iskolában az egyéni foglalkozásra is több lehetőség adódik, melynek eredményeképpen leküzdhető a fogyatékosságból származó kisebbségi tudat és teljes értékű emberré nevelkedhetnek a tanulók…”

E néhány sor árulkodik Vajda Márta hitvallásáról. A gyengébbeket segíteni, felzárkóztatni. A teljes értékű emberré nevelés vezérelte pedagógusként. A városba érkező amerikai segélyekből az újonnan alakult négy osztálynak adományt kért. A rászoruló diákoknak cipőt, ruhát osztott, minden alkalmat megragadott a gyermekek életkörülményeinek javítása érdekében.

Vajda Márta szinte minden városi rendezvényem hangsúlyozta a gyógypedagógia jelentőségét. Ennek a városon kívül is híre ment, több jegyző írt az igazgatónőnek levelet, kérve egy-egy gyermek felvételét az „gyógyító iskolába”.

Országos szinten is igény merült fel a gyógypedagógiai iskolák megszervezésére, felállítására. 1948-ban a „gyógyító iskolák” élére megfelelő végzettségű pedagógusokat kerestek, így Vajda Márta 1948- januárjától kinevezést kapott a pápai Állami Tanítóképzőbe. Itt tanított 1948-53-ig.

A gyógypedagógiai iskola vezetését testvére folytatta.

Vajda Márta 1953-tól 1984-ben bekövetkezett haláláig Pápán és Balatonalmádiban élt.

Pápán nyugszik a Kálvária temetőben.